 |
| ~NaRa lakása~ |
-Nem akarom...-morogtam.
-Egyedül ne menj sehova!-szólított fel most is mint minden áldott nap vagy 20x. Szemeimet megforgatva nyomtam ki a telefont. Egyedül lakom egy lakásban, ami nagyon szép. Úgy lett elrendezve ahogy én akarom, olyan bútorok vannak benne amiket csak nekem csináltak. Mindenem meg van! De még is egy valami hibádzik. Egyedül vagyok. Lábaimat magamhoz húzva kuporogtam a fotelemben és ment a TV. A magány minden egyes nap mikor egyedül vagyok olyan súllyal nehezedik rám hogy lassan megfulladok alatta. Az egész lakás az én egyéniségemnek megfelelő, de még sem érzem magam benne. A dohányzó asztalon lévő mobilomra pillantottam majd az ajtóra.
-Ha elhívom, akkor nem egyedül megyek...-motyogtam magamban. Félve ugyan de a telefonom után nyúltam a gyors tárcsázómban rányomtam a hívás gombra. Halkan búgott a fülembe majd felvette.
-Igen tessék Park JungSoo.-mutatkozott be.
-Ha valaki mobilon hív, akkor minek mutatkozol be? Hisz aki tudja a számodat, úgy is tudja hogy a tiéd...-forgattam meg a szemeimet.
-Áh csak te vagy az?-nevetett fel.
-Csak én! Ki lenne olyan esze ment hogy felhívjon téged?-morogtam.
-Csak nem szabadnapot kaptál?-ráhibázott a lényegre.
-Honnan tudtad?!-kérdeztem ironikusan.
-Most azt akarod hogy vagy menjek át, vagy pedig találkozzunk valahol?-hallatszott a hangján hogy vigyorog.
-Ja.-bólintottam, pedig tudom nagyon jól hogy nem látja-De ajusshi azt mondta nem mehetek sehova egyedül.-húztam el a számat.
-Igaza van.-gondolkozott el egy fél pillanatra-Akkor érted megyek kocsival. Úgy is a többiekkel menni akartunk a Princessa-ba.
-Szuper.-nyújtottam ki a nyelvemet. Mióta debütáltam az SM azt híreszteli hogy mi együtt vagyunk JungSoo-val, pedig ez egyáltalán nincs így. Én szeretem, meg tetszene is. De csak barátok vagyunk. A rajongóink elhiszik a cégnek, nekünk pedig szerepet kell játszanunk. Én vagyok a rossz kislány, akiben ennyi jó van, hogy a Park JungSoo-val, vagy ahogy mindenki ismeri LeeTeukkel kavar.
-Akkor mindjárt ott vagyok.-tette le a telefont. nyűgösen álltam fel és magam mögé hajítottam a párnát. Besétáltam a szobámba és felnyitottam a gardróbomat. Elővettem egy passzos farmert és egy toppot amiből kilátszik a köldök piercingem. Fölé egy fekete, mellig érő bőr dzsekit. Magassarkú bakancs és a számomra elengedhetetlen napszemüveg. Hajam már alapból meg volt csinálva és a sminkemet is elkészítettem, így a táskámba raktam a mobilomat és a tárcámat, a fülesemmel karöltve és vissza ültem a kanapéra. Kikapcsoltam a televíziót és bámultam magam elé. Kis idő múlva kopogtattak az ajtómon én pedig felkászálódtam és kinyitottam.-Szia.-mosolygott rám JungSoo is egy farmerben és bőr kabátban-Boszorkány vagy.-nevetett fel.
-Te pedig fogyi.-mosolyodtam el. Igaz még csak két hónapja vagyunk együtt, legalább is kamuban, de megkedveltük egymást. Néha még úgy is veszekszünk mint egy pár. Pedig nem vagyunk azok!
-De legalább így szeretsz!-nevetett fel. Sokszor úgy viselkedik, mintha élvezné ezt a szín játékot. Mintha ő azt is szeretné hogy ez legyen a valóság. Pedig az egész életünk egy nagy kamu. Őt kamu névvel ismerik, én pedig kamu előélettel rendelkezem. De ez nem érdekel senkit, mindenki elhisz mindent az SM Town-nak. Mondjuk most örülhetek neki hogy ebben a hónapban kapok szabadnapot, ezt is csak azért hogy kedvezzenek a rajongóknak. Kiléptem a lakásból és beriasztóztam, majd két zárral is bezártam. Sokszor mondják hogy ez már paranoia, de sosem lehetünk elég elővigyázatosak. Nincs szükségem egy őrült rajongóra akinek sikerül ellopnia a fehérneműimet. JungSoo megvárta az egész ceremónia végét, majd megfogta a kezemet és úgy sétáltunk ki. Mind a ketten maszk és napszemüveg mögé voltunk rejtőzve. Kinyitotta nekem az autó ajtaját és én bemásztam. Miután rám csukta ő is beült és elindultunk a Princessa kávézóba. A mi fajtánk csak két kávézóba és étterembe mehet, ha jót akar magának. A Princessa-ba és a Jenissie-be. Én jobb szeretem a Princessa-t mert annak olyan night klub hangulata van, viszont a Jenissie sokkal színvonalasabb. Ahogy az autó haladt és szólt a zene a kocsiban csak kifelé bámultam a szél védőn.
-Min agyalsz?-törte meg a csendet.
-Semmin.-csúsztam le az ülésben és feltettem a térdeimet a műszerfalra.
-Persze...-húzta el a szót és leparkolt. Kiszálltunk mind a ketten és megvárt a kocsi orránál. Megfogta a kezemet és besétáltunk. A fiúk már bent ültek és nekem a szemeim egyből JongWoon-on akadtak meg. Pont ugyan úgy volt felöltözve mint mi. Lassan mért végig és elmosolyodott. Gyorsan lesütöttem a pilláimat és leültünk.
-Rendeltünk nektek is.-vigyorodott el Kangin.
-Kössz.-mosolyogtam rá, s megint Jongwoon felé pillantottam. Ahogy bele ivott a poharába a pillái rám rebbentek és bilincsben tartották a tekintetemet. Ez ő az egyetlen egy személy aki meg tudja tenni.
